Barangolás az utópiák országaiban

Folytatásos könyv

3. rész 

Kivaghy elmélkedései

 

Kivaghy méltatja Morus könyvét majd az utópiákról kezd elmélkedni.

Kivaghy:

Nem akarok senkit untatni, de tisztáznom kell Morus érdemeit, meg egyáltalán az utópia lényegét. Ne felejtsük el, ezt az írást elvileg olyanok is olvashatják akiknek sem az itt felsorolt könyvekről írókról sem az utópiáról nincs tudásuk. 

Az utópia szót Thomas More (Morus Tamás) használta először 1516-ban megjelent De Optimo Reipublicae Statu deque Nova Insula Utopia (közismert rövidebb nevén „Utópia”) című könyve címében.

Tehát maga a műfaj és annak neve is ebből a műből ered.

Az utópia lényege, egy részben új, az író által elgondolt, de nem mesebeli társadalom leírása, egy kerettörténetbe (általában felfedezés, hajótörés, stb.) illesztve.

Utópia másik meghatározása: társadalomtudományos szórakoztató irodalom – átmenet a fikció, a jövőkutatás, valamint a társadalomtudomány között.

Sok fajta, féle  utópia van, de általában két nagy csoportba sorolják:

Utópia - mikor pozitív társadalmi minta kerül bemutatásra

Disztópia -  mikor negatív társadalmi minta kerül bemutatásra

Nézzük konkrétan ezt a művet, az utópiák névadóját Morus Utópia című írását.

(Ahogy a nevében is benne van, ez utópia, tehát a leírt világ, (társadalom, rendszer), összességében jobb, rendezettebb, átlagosan több boldogságot adó, mint Morus korában a valóságosan létező. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert nagyon sok felületes könyv-értékelés, a negatív dolgokat kiragadva, disztópiának állítja be Morus művét.)

Az egész írás nagyszerűségét kiemeli azon tény. h. az 1510- években íródott. Ez egy fantasztikus kor volt, Humanizmus, Reneszánsz, Reformáció,- Európa felébredése. De még ebben a fantasztikus korból is kiemelkedik ez az írás, hiszen ez még most is ötszáz évvel később is érvényes. 

Először is gondoljuk át, h. mikor is íródott, - 1516-ban. Még egyszer, h. legyen idejük megfogni a leeső álluk: 1516-ban, tehát nagyon-nagyon régen, másképp, nagyon-nagyon korán. A világ nagyobb részében akkor még elmaradott feudalizmus volt. Közoktatás nélkül nagyon kezdetleges állammal, rendkívül alacsony demokrácia szinttel, királyságok, egyéb monarchiák voltak,  - a jobbágynak csak egy kicsit volt több joga, mint a rabszolgának. És hát életmódban technikailag is egy nagyon alacsony szintről beszélhetünk, ezután jön a felfedezések kora, a gépesítések kora. 

Tulajdonképpen, lényegét tekintve, ebben az utópiában egyfajta demokratikus szocialista rendszer van leírva.

Tehát ebben a tekintetben, nem egy-kétszáz évvel, hanem 4-500 évvel előzte meg a korát. Sőt, mivel a világ jelenleg hanyatlik, lehet, h. csak ötven év múlva fogják újra felfedezni ezt a remekművet. 

Ahogy már mondtam: gyakorlatilag egy igazi szocialista (kommunista) rendszer vázlata látható, olvasható, ami soha nem jött létre sajnos,- mert a megvalósítók eltorzították és létrehozták, pl. a sztálinizmust. Pl. a demokrácia helyett diktatórikus rendszert alakítottak ki.

Amúgy a nagy és erős állam, a közös munka, oktatás, étkezés, részben, többnyire 400 évvel később megvalósult. (Mindenki képessége szerint termel, szükséglete szerint fogyaszt – viszont soha nem valósult meg) Pontosabban a torzók valósultak meg.

Viszont a megvalósítok mégsem követték Morus leírását: mint mondtam, - a döntéshozó mechanizmus Utópiában sokkal demokratikusabb, mint a tényleges sztálini kommunizmusban, brezsnyevi szocializmusban, ill. a jelenlegi kínai rendszerben. 

Ami talán ennél is fontosabb, hogy Utópiában semmi sem kötelező (csak ajánlott, oktatott motivált), ami a megvalósult rendszerekben (sztálinizmus, brezsnyevi szocializmus, kínai szocializmus) nem jött létre, mert azokban a rendszerekben kötelezővé tették a szabályokat. Tulajdonképpen a nagy-erős állam is legalább kétféle lehet: az uralkodó osztályt védő szolgáló, és a népet védő szolgáló. Utópiában a második jött létre.

Tehát Utópiában a demokrácia, a szocializmus mellett egyfajta liberális (szabadelvű) világnézet, irányítási elv is működött, amíg ez a világnézet, a tényleges kommunista szocialista rendszerekből hiányzott.

Arról nem beszélve, hogy ezekben a rendszerekben az elit réteg, a vezető réteg kiváltságai is nagyobbak voltak, mint Utópiában,

Tulajdonképpen Kádárék jártak legközelebb az Utópia megvalósításához, de nem elég közel.

Ugyanakkor Morus egyszerre szentje a katolikus egyháznak (ez egy külön történet) és „szentje” az igazi szocialista világnézetnek.

Viszont kérdés: az emberi természet (jellem, erkölcs) képes egyáltalán egy ilyen (mint Utópiában) társadalmat létrehozni, illetve képes ilyen társdalomban nyugodtan élni?

Nem állítom, hogy Morus által vázolt elméleti rendszerből létre lehet hozni, egy haladó fejlett rendszert. Azt viszont állítom, hogy Morus által vázolt elméleti rendszert, tovább fejlesztve, tovább javítva, a hibáit kiküszöbölve (és nem eltorzítva), létre lehetett volna hozni egy olyan rendszert, mely minden eddigi és a jelenlegi rendszernél fejlettebb, jobb, emberségesebb, igazságosabb, demokratikusabb. 

 

Ideje a kedvenc könyveimről beszélni.

De előtte kitérek az irodalmi műfajokra, pontosabban, az  utópiára, sci-fire, mesére.

Három hasonló, összeötvözhető, de mégis más műfaj.

Az utópia nem másról kapta a nevét, mint Morus „utópia” művéről, tehát ez az etalon, ez a klasszikus utópia. Tulajdonképpen az utópia egy kicsit kiszínezett, esetleg kerettörténetben helyezett társadalom-leírás, társadalom-tanulmány, amely rendszerint egy másféle társadalomról szól, mint az aktuálisan létező. De tudjuk, és az író is tudja, hogy az összehasonlítás legalábbis az értelmes embereknél beindul, vagyis az utópia (a sci-fi, mese szintén), egyben áttételesen a jelen pontosabban az aktuálisan jelen társadalmáról is szól.

Az utópiában tehát nem az egyéni történet áll a középpontban, az utópiába a társadalmi viszonyok, a rendszer leírása áll a középpontban. Illetve gyakran egyféle jövőkutatás történik. Majdnem azt mondtam, hogy általában a jövő fejlettebb társadalmával foglalkozik, de aztán rájöttem, h gyakran nem. Én például Orwell 1984 c. művét utópiának tekintem, és az egyáltalán nem egy modernebb fejlettebb társadalmat ír le, sőt a visszafejlődés, a rossz tendencia története. Eme utópiákat nevezzük dsiztópiának.

„A szép új világ” c szintén kedvenc könyvem, szerintem az utópia és a sci-fi keveréke, mert meglehetősen erősen fokuszál a társadalmi viszonyokra, de azért az egyéni sztori is elég erős.

A sci-fiben,  ami szintén egy más világban történik és azt részben leírja, de itt már az egyénekkel történő sztori áll a fókuszban.  Mondhatjuk, van egy kaland egy történet, amit az író belehelyez egy másféle, egy képzelt világba, gyakran jövőbeli modernebb, vagy földön kívüli világba, - eközben azért e képzelt világot is nagyjából leírja. A sci-fi kevesebbet foglalkozik a társadalmi viszonyokkal és többet a hétköznapi élettel és a technikai állapottal.

A mesében pedig majdnem eltűnik a társadalmi vonatkozás, illetve még több elképzelt irracionális elem jelenik meg. Illetve vannak a klasszikus mese-elemek, pl. a varázslat, és ezek persze a mese-történet alkotói.

A magam részéről mindhárom műfajt és az ötvözeteit kedvelem, ha nem akarnak hazudni. Vannak ugyanis olyan írok, művek, melyek pl. egy mesét, sci-fit, stb. valóságos reális történetnek akarnak beállítani. Szóval valahogy rosszul ötvözik ezt a három műfajt, és még a realizmust is hozzákeverik. Ahhoz szerintem külön érzék, tudás kell, hogy „hihető-mesét” találjon ki az író, és az ne forduljon át, lehetetlen, „hazug-valóságba”.   Na ez, amit ki nem állhatok, de ez az én ízlésem, nem több.

A Gulliver könyveket viszont kedvelem. Mert a valóságot tükröző mesék. Akár meg is történhetne, ha például lennének ilyen picike törpék. Most ugrott be, mi a hihető mese trükkje: csak egyszeri valótlanság legyen benne, ha dupla, vagy háromszoros valótlanság van akkor az már hihetetlen mese. Például vannak ugyan benne picike törpék (ez valótlanság), de a törpék jelleme viselkedése már nagyon is hihető.

 

Ezek az utópia országok a bennük levő társadalmakkal, népekkel mások újak, mint az ismertek, de össze lehet őket, hasonlítani az eddigi ismert társadalmakkal, sőt én rejtetten vagy nyíltan erre biztatóm az olvasót.

Alapvetően két változat van, a műfajon belül, amikor egy országról, népről van csak szó. És amikor két egymás mellett levő, egymással általában ellenséges viszonyban álló országról vagy minimum két népről van szó.

Tartalmilag az utópiák olyan társadalomtudományos elmélkedések, elgondolkoztató írások melyek rendkívül mívesen szórakoztatóan vannak megírva. A legnagyobb írók munkáiról beszélünk. A tudományos fantasztikus irodalom legmagasabb fokán álló alkotások. Mert nemcsak a technikai jövővel foglalkoznak, hanem a társadalmi jövővel is.  Ez szerintem ez fontosabb és érdekesebb téma. Bár az utópiaszerzők szintén odaszórják az olvasó elé a ragyogó technikai ötleteiket, de ezek eltörpülnek a társadalommal, kapcsolatos gondolatok mellett. Azt gondolom, hogy az utópiáknak óriási áttételes hatása volt mind a technikai, mind a társadalmi fejlődésre.  

 

---

Kivaghy utópiái

Társadalmi elmélkedések népszerűen 

https://sites.google.com/view/utopia-tarsadalom-kivaghy/11-r%C3%A9sz-m%C3%A1trix-kivaghy-ut%C3%B3pi%C3%A1k-befejez%C3%A9s

 

Oldal: Barangolás az utópiák országaiban 3
borzalmas hivatal - © 2008 - 2024 - borzalmas-hivatalok.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat